Arthrosis

Arthrosis – mi ez egyszerű szavakkal?

Az arthrosis krónikus patológia, amelyben a porclemez fokozatos pusztulása következik be. A kóros elváltozások az alatta lévő csontot érintik, amely tömörebbé válik, és marginális növekedések (osteophyták) alakulnak ki. Az ízületi kapszula reagál a bekövetkező eseményekre, és reaktív vasculitis alakul ki.

A betegségről és a lehetséges szövődményekről

A patológia előfordulása az életkortól függ. Az arthrosis első jelei általában legkorábban 30-35 éves korban jelentkeznek, és 70 éves korig a lakosság körülbelül 90% -a szenved ettől a patológiától. Az arthrosis nem mutat nemi különbségeket. Az egyetlen kivétel a kéztőcsont közötti ízületek degeneratív károsodása. A betegség ezen formája 10-szer gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Az arthrosis leggyakrabban a lábak és a karok nagy ízületeit érinti.

A kóros folyamat a porcszövet intersticiális anyagával kezdődik, amely 2-es típusú kollagénrostokat és proteoglikán molekulákat tartalmaz. Az intersticiális anyag normál szerkezetét az anabolizmus és a katabolizmus egyensúlyának fenntartása biztosítja. Ha a porcszövet lebomlásának folyamata uralja szintézisét, akkor az osteoarthritis kialakulásának feltételei megteremtődnek. Ez egyszerűen megmagyarázza, mi az arthrosis.

Leggyakrabban a betegség első jelei a legnagyobb mechanikai terhelésű helyeken alakulnak ki, és a porclemez lágyulásának korlátozott területei jelennek meg. A kóros folyamat előrehaladtával a porcdarabok és repedések, valamint a kalcium sók helyi lerakódása lehetséges. A porcos defektusok alatt az alatta lévő csont szabaddá válik, az elválasztott porcdarabok bejutnak az ízületi üregbe, és úgynevezett „elakadáshoz" vezethetnek (az „ízületi egér" tünetei).

A csontok ízületi folyamatait borító porcok károsodása ahhoz a tényhez vezet, hogy elveszítik ideális alakjukat, megismételve egymás kontúrjait. Emiatt mozgás közben az ízületi felületek nem élettani terhelést szenvednek. Erre válaszul a csontszövetben a kompenzációs reszintézis folyamatok stimulálódnak. A csont sűrűsödik (szubchondralis osteosclerosis alakul ki), szabálytalan alakú marginális növedékek (osteophyták) jelennek meg, ami tovább megváltoztatja az ízületi felületek közötti eltérést. A kialakuló kóros elváltozások fokozatosan korlátozzák az ízület mozgási tartományát, és hozzájárulnak az izomkontraktúrák (fájdalomra válaszul fellépő másodlagos izomgörcs) formájában jelentkező szövődmények kialakulásához.

Az arthrosis a szinovitis kialakulásának hátterévé válik - az ízület szinoviális membránjának gyulladása. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a porc és a csont elhalt töredékei aktiválják a fagocita leukocitózist, amely gyulladást elősegítő mediátorok felszabadulásával jár. Idővel az ilyen hosszú távú gyulladást a periartikuláris szövetek szklerózisa kíséri - az ízületi tok megvastagszik, a környező izmok sorvadnak.

Az arthrosis fő tünete a fájdalom, amelyet idővel az ízület korlátozott mobilitása kísér. A mobilitás korlátozása először kompenzációs funkcionális jellegű, majd organikus elváltozásokra vezethető vissza. További képalkotó diagnosztikai módszerek (radiográfia, ultrahang szkennelés, számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás) segítik a helyes diagnózis felállítását.

Az arthrosis stádiumától és mértékétől függően a kezelést konzervatív vagy sebészeti módszerekkel lehet elvégezni. Az ortopéd traumatológus segít kiválasztani az optimális kezelési programot, amely figyelembe veszi a beteg egyéni jellemzőit.

Az arthrosis típusai

Az arthrosisnak két típusa van:

1. Az elsődleges változat a porcszövetben a szintézis és a degeneráció közötti kapcsolat megsértésének következménye, és a porcsejtek - a porc fő sejtjei - működésének zavara kíséri.
2. A másodlagos változat egy korábban módosított ízületben fordul elő, amikor az ízületi felületek normális kapcsolata (kongruenciája) megszakad, majd a terhelés újraeloszlása következik be, és bizonyos területeken a nyomás koncentrálódik.

Az ízületi arthrosis tünetei

Az ízületi arthrosis fő tünete a fájdalom. Vannak bizonyos sajátosságai, amelyek lehetővé teszik a betegség elsődleges diagnosztizálását.

1. Mechanikus fájdalom, amelyet a porcok ütéselnyelő tulajdonságainak elvesztése okoz. Fájdalmas érzések jelentkeznek a fizikai aktivitás során, és pihenés közben enyhülnek.
2. Éjszakai fájdalom.A vénás vér stagnálása és a csonton belül áramló vér megnövekedett nyomása okozza.
3. Kezdő fájdalom.Rövid életű, és reggel jelenik meg, amikor az ember felkel az ágyból (a beteg azt mondja, hogy „szét kell oszlani"). Ezeket a fájdalmakat a porclemezeken lerakódó törmelék okozza, mozgás közben ezek a töredékek az ízületi inverziókba nyomódnak, így a kellemetlen érzések megszűnnek.
4. Meteorfüggőség.A fájdalom felerősödhet, ha az időjárási viszonyok megváltoznak (megnövekedett légnyomás, hideg időjárás, túlzott páratartalom).
5. Blokád fájdalom.Ezek hirtelen fellépő fájdalmas érzések, amelyek egy csont vagy porcdarab ízületi felületek közötti becsípődésével járnak. A „blokád" hátterében a legkisebb mozgások az ízületben megállnak.

A fájdalom természete némileg megváltozik, amikor másodlagos synovitis lép fel. Ebben az esetben a fájdalom állandóvá válik. Reggel az embert az ízületi merevség zavarja. A gyulladásos folyamat jeleit objektíven meghatározzák - duzzanat és a bőr hőmérsékletének helyi emelkedése.

Az osteoarthritis általában lassan kezdődik, amikor az egyik érintett ízületben fájdalom jelentkezik. A fájdalom eleinte csak fizikai aktivitás közben zavar, de később már nyugalomban és éjszakai alvás közben is megjelenik. Idővel a fájdalom az ellenkező oldal ízületeiben is érezhető, ami a terhelés kompenzációs növekedésével jár. Az arthrosis fontos megkülönböztető jellemzője a gyakorisága, amikor a rövid exacerbációs periódusokat remissziós időszakok követik. A kóros folyamat előrehaladását a relapszusok közötti periódus lerövidülése, valamint a kontraktúrák formájában jelentkező kedvezőtlen következmények és az ízületi mobilitás éles korlátozása jelzi.

Az arthrosis lefolyása a terhesség alatt

A terhesség alatt az arthrosis különböző módon fordulhat elő. Általában 12-13 hétig a kóros folyamat súlyosbodása fordulhat elő, amely a nő testében fellépő hormonális változásokhoz kapcsolódik. A második és harmadik trimeszter általában viszonylag stabil. A terhesség kezelését szülész-nőgyógyász és ortopéd traumatológus végzi.

Az ízületi arthrosis okai

A porc pusztulását kiváltó fő mechanizmus a proteoglikán molekulák szintézisének megsértése a porcszövet sejtjeiben. Az arthrosis kialakulását az anyagcserezavarok időszaka előzi meg, amely rejtetten jelentkezik. Ezt az anyagcsere-kiegyensúlyozatlanságot a proteoglikánok és alkotóelemeik (kondroitin, glükózamin, keratán) károsodása jellemzi, ami a porcmátrix szétesésével és lebomlásával jár együtt. A porclemezben felszakadnak a kollagénrostok, az élethez szükséges anyagcseretermékek ellátása megbomlik, és a vízháztartás is megváltozik (először a porc hidratálódik, majd a vízmolekulák száma meredeken csökken, ami tovább serkenti a repedést).

Az elsődleges patológiás folyamatok negatívan befolyásolják a kondrocitákat, amelyek nagyon érzékenyek a környező mátrixra. A kondrociták minőségi jellemzőiben bekövetkező változások hibás proteoglikánmolekulák és kollagénrostok rövid láncainak szintéziséhez vezetnek. Ezek a hibás molekulák nem kötődnek jól a hialuronsavhoz, így gyorsan elhagyják a mátrixot. Az arthrosis során citokin „boom" is megfigyelhető - a felszabaduló citokinek megzavarják a kollagén és a proteoglikánok szintézisét, és serkentik az ízületi membrán gyulladását is.

Az arthrosis fő okai sokfélék lehetnek:

• „felesleges" súly, ami növeli az ízületek terhelését;
• rossz minőségű cipő viselése;
• a mozgásszervi rendszer egyidejű betegségei;
• ízületi sérüléseket szenvedett.

Az ízületi arthrosis jelei és diagnózisa

A klinikai tünetek alapján a radiológus előzetes diagnózist készít. Ennek megerősítésére további képalkotó vizsgálatokat végeznek.

1. Radiográfia.Korai stádiumban a betegség röntgenjelei csekély jelentőséggel bírnak – ezek lehetnek az ízületi rés egyenetlen szűkülése, az alatta lévő csont enyhe tömörödése és kis ciszták ezen a területen. Egy későbbi szakaszban a radiográfia informatívabb - marginális csontkinövések jelennek meg, az ízületi felületek alakja megváltozik, az ízületi „egerek" és a meszesedés területei meghatározhatók a kapszulában.
2. Ízületek ultrahangja.Az ultrahangos vizsgálat informatívabb az arthrosis kezdeti jeleinek kimutatására. Láthatóak az olyan jelek, mint az intraartikuláris folyadékgyülem, a porclemez vastagságának és szerkezetének változásai, valamint a kapszula, az izom- és ínszalagok másodlagos reakciói.
3. Számítógépes vagy nukleáris mágneses tomográfia.Az ízületi arthrosisnak ezt a diagnózisát összetett klinikai esetekben végzik, amikor részletesen fel kell mérni a porcos lemez állapotát, a csont subchondralis régióját, és meg kell határozni az ízületi folyadék térfogatát, beleértve az ízületi folyadék mennyiségét. ízületi inverziókban.

Szakértői vélemény

Az ízületek deformáló arthrosisa a mozgásszervi rendszer egyik leggyakoribb patológiája, amely a világ lakosságának 10-15% -ában fordul elő. A betegség alattomossága, hogy lassan és fokozatosan alakul ki. Eleinte ezek rövid távú fájdalmak az egyik ízületben, amelyekre az ember gyakran nem figyel. Fokozatosan a fájdalom szindróma súlyossága intenzívebbé válik, miközben a fájdalom periodikus jellege állandóvá változik. Kezelés hiányában a betegség tovább fejlődik, és a porc súlyos degenerációja kíséri, amely már nem reagál a konzervatív terápiára, és a probléma megoldásához csak artroplasztika szükséges - egy összetett és költséges beavatkozás a tönkrement ízület pótlására. -kivált implantátum. A célzott gyógyszeres terápia és az életmódmódosítás azonban jelentősen késleltetheti ezt a műveletet, vagy teljesen elkerülheti. Ezért, ha ízületi fájdalom lép fel, fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljon.

Az arthrosis kezelése

A klinikai irányelvek szerint az arthrosis kezelésének fő célja a porclemez degeneratív elváltozásainak progressziójának lassítása. Ennek elérése érdekében olyan intézkedéseket hoznak, amelyek csökkentik a sérült ízület terhelését és elősegítik annak helyreállítását, és terápiát írnak elő a másodlagos synovitis kialakulásának megállítására.

Konzervatív kezelés

Az ízület tehermentesítése a következő módokon történik:

• testsúlycsökkenés (ha túlsúly);
• fizikai terápia végrehajtása, amely kizárja a hosszan tartó hasonló pózokat;
• nagy terhek felemelésének megtagadása vagy hosszú ideig a térden maradás (egyes szakmákra vonatkozik).

A betegség kezdeti szakaszában a fizikoterápia mellett hasznos az úszás és a kerékpározás. A későbbi szakaszokban az ízület tehermentesítésére az exacerbáció során ortopéd bottal vagy mankóval való járás javasolt.

A fájdalom enyhítésére, pl. a másodlagos synovitis hátterében helyi és szisztémás nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket alkalmaznak. Ugyanerre a célra a kortikoszteroidok intraartikuláris injekciói is használhatók.

A porclemez anatómiai és funkcionális állapotának javítására kondroprotektorokat és hialuronsav készítményeket használnak, amelyeket az ízületi üregbe fecskendeznek be. Segítenek javítani a porcszövet anyagcseréjét, növelik a porcsejtek károsodásokkal szembeni ellenállását, serkentik az anabolikus folyamatokat és blokkolják a katabolikus reakciókat. Ez lehetővé teszi, hogy lelassítsa a kóros folyamat előrehaladását és javítsa a mobilitást az ízületben.

Sebészet

A sebészeti kezelési lehetőségek a kóros folyamat stádiumától és aktivitásától függenek.

• Ízületi szúrás- súlyos reaktív ízületi gyulladás esetén javasolt. Nemcsak a gyulladásos folyadék eltávolítását teszi lehetővé, hanem a patológiás láncot megszakító kortikoszteroidok bevezetését is.
• Artroszkópos műtétek, amely magában foglalja a műszerek bejuttatását az ízületi üregbe kis szúrások révén, majd ezt követően nagyítással. Ezek a beavatkozások lehetővé teszik az ízület és inverzióinak lemosását, a porcos lemez kiegyenlítését, a nekrotikus területek eltávolítását, az ízületi felületek „polírozását" stb.
• Endoprotézis– radikális műtétnek minősül, amelyet előrehaladott kóros folyamat esetén végeznek. Jellemzően térd- vagy csípőízület arthrosisára használják.

Az arthrosis megelőzése

Az arthrosis megelőzése a normál testsúly megőrzésére, az ortopéd cipő viselésére, a térdmunka elkerülésére, a nehéz tárgyak adagolt emelésére és a fizikai aktivitási rend betartására irányul.

Rehabilitáció ízületi arthrosis esetén

Az ízületek arthrosisának rehabilitációja olyan eljárásokat foglal magában, amelyek javíthatják az ízület és a környező szövetek funkcionális állapotát. Fizioterápiát, gyógymasszázst és egészségjavító gimnasztikát alkalmaznak.

Kérdések és válaszok

Melyik orvos kezeli az arthrosist?

A diagnózist és a kezelést traumatológus-ortopéd végzi.

A radiográfia mindig lehetővé teszi a helyes diagnózis felállítását?

Az arthrosis klinikai tüneteinek súlyossága nem mindig korrelál a radiológiai változásokkal. A gyakorlatban gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor intenzív fájdalom esetén a radiográfia nem tár fel jelentős változásokat, és fordítva, amikor a „rossz" röntgenkép nem jár jelentős tünetekkel.

Diagnosztikai artroszkópiát végeznek arthrosis esetén?

Ha arthrosis gyanúja merül fel, az artroszkópiát általában nem a diagnózis felállítása érdekében végzik, hanem olyan okok felkutatására, amelyek az ízület funkcionális állapotának megzavarásához vezethetnek (például a térdízület meniszkuszainak és az intraartikuláris szalagok károsodása). .